Statisztikai adatok














                           



























































Államadósság alakulásáról adatok itt:
http://www.wikiwand.com/hu/Magyarorsz%C3%A1g_%C3%A1llamad%C3%B3ss%C3%A1ga
Látható, hogy az Orbán kormány alatt:
A GDP arányos államadósság némileg csökkent, kb 80-ról 74%-ra, azonban közben megváltozott a számítási metódus! A régivel számolva most is 80 körül, vagy inkább felette lenne, miközben ezen időszakban több Uniós forrás áramlott be az országba, és a nyugdíjpénztáraktól elvett pénzt is elvileg az adósság kifizetésre használták. Az adósság nominális értéke pedig brutálisan megnövekedett, a harmadát a mostani Orbán kormány hozta létre. A reál GDP, azaz a valódi GDP az időszakban nem változott, a versenytársaink jobban teljesítettek. A GDP és az GNI közötti olló 2013-ig csökkent, ami jó lett volna, ha ezt nem a külföldre távozó magyarok hazautalt pénze, és a nagyobb EU pénz beáramlása okozta volna, hanem a magyar tőke térnyerése külföldön.
Valójában az Orbán kormány az adósság csökkentésében érdemi eredményt nem ért el, egyedül a pozitív változás az, hogy a devizaadósságot forintra konvertálta.


Új állampolgárokról:
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ujmagyarallampolgarok.pdf
A statisztikák általában lakónépességgel számolnak, ami nem veszi figyelembe az állampolgárságot, hanem a területen lévőket számolja, vagyis a 12 hónapnál tovább itt szándékozni tartózkodó külföldieket is.
A kivándorlók nagy része ugyanakkor valószínűleg beszámítva marad.
A honosítás viszont nem csak arról szól, hogy a külhoniak felveszik az állampolgárságot, hanem a bevándorlásukról is. Jellemzően előbb bevándorolnak, majd utána kérik a honosításukat.
2011-től 2015-ig az új törvény hatására a honosítottak 50% -volt külhoni, 2013-tól már többségében a ténylegesen be is vándoroltak igénylik az állampolgárságot. A bevándorolt honosítottak 40%-a élt több, mint 8 éve itt.
A honosítás tehát jellemzően bevándorlást jelent, és csak 2011-2013 közötti időszak lehet kivétel. A honosítottak nagy része így jellemzően megjelenik a lakónépességi mutatókban is, de közel se az egész.
 Ebből is látszik, hogy ezek a statisztikák semmit nem mond arról, hogy hogyan fogy a magyar. A magyarság szempontjából szinte nulla relevanciával bír. A nemzetiségi adatok, és a reprodukciós adatok, amik fontosak.